merry christmas

happy

Rólunk

A falu történelme:

Az 1332-ből származó első okleveles említésben alakja Hercholond. Az alapszó magyar személynévre utal, ami tán a hirtelen melléknevünkből származik. A későbbi Horvát előtag megkülönböztette a közeli Magyarhertelendtől. A XIV. században önállóplébánia működött a területén, aminek a nyoma az idősek, köztük Kaszanics György és Lencse Anna szerint a mai temető feletti dombon keresendő. Valószínű, hogy ott állt az ősi katolikus templom is. A dombcsúcsra régi út vezet, kivihető egy földerődítés mély árka is, a fenyves avarja alatt kövek, cserepek kandikálnak. A török hódoltság idején szinte biztosra vehető, hogy elhalt. A XVIII. század közepén horvát telepesek érkeztek. Egy-két német és magyar is költözött akkor ide. Majd a németek aránya az 1770-es évektől jelentősen nőtt. De még az első világháború után is tartottak nyilván horvátokat. A második világháborút követően a németek többségét elűzték Németországba. A múlt század 50-es éveinek első tanácsi vezetése, nem tudni miért, minden térképről kitöröltette a hajdani német és horvát dűlőneveket. S új határrész-nevek használatát tették kötelezővé.

Horváthertelend község Baranya megye dél-nyugati részén terül el. A település Szigetvár és Kaposvár között- Szentlászlói leágazással található. Vasútvonallal soha nem rendelkezett, autóbusz közlekedés is csak az 1970-es évektől van. A község területe közel 29 Ha, mely jelentős része erdő. Külterületi lakott hellyel vagy jelentős zártkerttel a település nem rendelkezik. A településről 1332 évről származik az első írásos dokumentum. Ekkor önálló plébániával rendelkező egyházas település volt. Lakóinak száma 261 fő volt. 1556-ban a település teljesen elpusztult., majd 1726 után települt újra a község előbb horvát, majd német telepesekkel. 1828-ban lakóinak száma 304 fő volt, ami a település történetében a legmagasabb lakossági szám. 1852-es iraton található a település első pecsétje. 1928 évben a település lakói adományokból templomként és népiskolaként működő épületegyüttest épített. A népiskola eredeti formájában került felújításra és idegenforgalmi látványosság. 1930 és 1950 közötti időben a lakosság száma 160 fő körül volt, ami lényegében nem változott. 1950-ig Ibafa körjegyzőséghez tartozott. 1950 október 16-tól Csebény községgel alkotott közös községi tanácsot 1965-ig. 1991-től Almamellék körjegyzőséghez tartozik. A település fésűs elrendezésű egyutcás. Lakóinak száma jelentősen lecsökkent, ma már 100 fő alatt van. A településnek 304 fő- több lakója soha nem volt. A település zsáktelepülés, belterülete évszázadok óta azonos. A népességcsökkenést elsősorban a munkahely hiánya okozta.

A településen mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet folytattak évszázadokon át. Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradt a település. Vállalkozás nincs, a munkaképes lakosság a hivatalnál és az erdőgazdaságban dolgozik. A TSZ megszűnésével jelentősen nőtt a munkanélküliek száma. A családok önellátásba rendelkeztek be, a mezőgazdasági termelés szinte megszűnt.

A jelenlegi népesség 30%-a roma. 25% roma származású. Meg kell jegyezni, hogy az 55%-ban roma település nem elhanyagolt, a lakóházak gondozottak. A településen polgármesteri hivatal, könyvtár, orvosi rendelő, művelődési ház, népiskola kiállítás, alkalmi presszó működik, ill. üzemel. Rendelkezik a település labdarúgó pályával, tekepályával, temetővel. A lakosság összetétele miatt a településen sok rendezvény kerül szervezésre.

A település a lakossági összetétel miatt egyenlőre üdülési funkciót nem tölthet be. Idegenforgalmi látványosság a helyreállított népiskola. A terület a kék turista útvonalat érinti, így a községben turisták megfordulnak. A kultúrház parkja alkalmas a pihenésre.

A belterület utcája fásított és virágosított. A közterületek gondozottak, fásítottak. A temető szép és rendszeresen gondozott. Belterületen védett fa nincs.

Horváthertelend Község hivatalos honlapja